|
1986-tól az Országos Rendőr-főkapitányság – feltehetően a fokozódó nemzetközi terrorfenyegetettség miatt – jelentősen bővítette kapcsolatait a nyugat-európai rendőrségek közbiztonsági szervezeteivel is. A tanulmányozott szervezetek és eljárások azt mutatták, hogy nálunk is változtatásokra van szükség.
 Ezt megelőzően a Készenléti Rendőrségnél „akciószakaszok” képzésével és készenlétben tartásával kívánták a fegyveres bűnözök, esetleg terroristák elfogását és felszámolását megoldani. Az akciószakaszok állománya szolgálati idejének 2/3-át közterületre vezényelt rendőrként, 1/3-át speciális feladatokra beosztott rendőrként élte, s a két időszak elvárásai teljesítményben és elfoglaltságban is jelentősen különböztek. A terrorelhárításra való hatékonyabb felkészülés más szervezetet igényelt. Az akciószakaszok szerveződése a szükségesnél korlátozottabb keretek között tette csak lehetővé az állomány feladatokra való felkészítését, a környező országokban is már önálló szervezetként működtek a rendőrségi terrorelhárítók.
 Az Országos Rendőr-főkapitány a Készenléti Rendőrség keretein belül 1987. október 1-én létrehozta a Komondor Terrorelhárító Szolgálatot. A Szolgálat nevére a Készenléti Rendőri Ezred parancsnoka belső pályázatot hirdetett meg, és a jelentkezők névajánlatai közül a Komondort választotta, mert a kutya kitartó és hűséges és a komondor egy magyar kutyafajta.
Szervezeti változások
A Komondor Terrorelhárító Szolgálat hat bevetési csoportból és a Tűzszerész Alosztályból állt. Parancsnok: Nagy Zoltán Általános helyettes: Pácser István Bevetési csoport parancsnokok: 1. Bevetési csoport: Florek János 2. Bevetési csoport: Kuti Antal 3. Bevetési csoport: Miskolczi Péter 4. Bevetési csoport: Gerlai Attila 5. Bevetési csoport: Fükő László 6. Bevetési csoport: Sárosi Zoltán (kiképző: Barátki János)
1-5-ig a bevetési csoportok mesterlövő-, roham- és kutyás műszaki alcsoportokból álltak. A kutyák képzésére és tartására a BM. Dunakeszi Iskolájában került sor. A felkészítést, és a bevetéseket szaktisztek (specialisták) segítették. A lőkiképzés specialistája Wéber János, a közelharc specialistája Viszler József, a taktika specialistája Köves András volt.
A Szolgálat folyamatos szakmai segítséget nyújtott a megyei rendőr-főkapitányságok tíz-tizenkét fős bevetési csoportjainak. A 6. bevetési csoport körülbelül félévente hathónapos felkészítést tartott a Szolgálathoz jelentkezett és alkalmasnak talált rendőröknek.
Felvétel az állományba
Az utánpótlás bázisa a Készenléti Rendőrség volt, de jelentkeztek vidéki rendőrök, illetve más fegyveres testületek tagjai is. Alapvető felvételi követelmény az érettségi és a jó eredményű rendőr tiszthelyettesi iskolai végzettség volt. E feltételek megléte esetén orvosi-, pszichikai-, erőnléti-, intelligencia, fegyverkezelési és alkalmassági tesztek, és vizsgálatok következtek. Akik a felsorolt követelményeknek megfeleltek, áthelyezést nyertek a Komondor TESZ állományába, azzal a további feltétellel, hogy amennyiben a féléves képzés során mégsem bizonyosodik be alkalmasságuk, el kell hagyniuk a szervezetet. A bevetési csoportok egymást váltva készenléti szolgálatban voltak vagy képzési tevékenységekben vettek részt. A Komondor TESZ csapatai jelentős kiképzési sikereket értek el, nemzetközi kommandós versenyeket nyertek.
Felszerelés
A Komondor TESZ fegyverzete és felszerelése a rendőrségi átlagot meghaladta, de a nemzetközi színvonalat nem érte el. Az öltözet terepmintás, a M.H.-nél is használt gyakorlóöltözet, a fegyverzet PA-63, illetve Sztecskin típusú 9 mm-es pisztoly, cseh Skorpió, és orosz 7.62-es SZVD távcsöves puska volt. A Szolgálat fegyverzetét és felszerelését a rendőri vezetés nem kezelte titkosan, évente több tucat technikai bemutatót tartottunk, melyeket több százan is láthattak. Egyéb információk
Jellemző módon szabadidős „társadalmi munkát” végezve szereztünk anyagi forrást arra, hogy legalább egy videó lejátszónk legyen, amivel megnézhettük a fejlettebb országokban készült antiterror szakanyagok filmváltozatait. A speciális technikai eszközök döntő többségét Szilágyi Zoltán úr tervezte és készítette. A parancsnokok külföldi tanulmányutakon vehettek részt ismeretük bővítése érdekében. A Szolgálat tagjai közül néhányan mesterfokon, többen versenyszerűen űzték a keleti harcművészetek közismert ágait. Az állomány folyamatos képzése, valamint évenkénti vizsgáztatása azt eredményezte, hogy a szakmai feladatok végrehajtása közben baleset nem történt, a jelentkező feladatok megoldásának technikai és személyi feltételei biztosítottak voltak, így azok megoldása az állomány részére nem okozott gondot. A Szolgálat több esetben fegyveres bűnöző elfogásában vett részt eredményesen, más erőkkel együtt a románokkal közös határszakasz magyar oldalán az 1989-es román forradalom időszakában speciális feladatokat oldott meg (erről az eseményről kisregényt is írtak).
A Tűzszerész Alosztály
A Tűzszerész Alosztály a Készenléti Rendőrség önálló alosztályaként, 24/48 órás szolgálati rendszerben működött és dolgozott a Komondor TESZ létrehozásáig. Tekintettel arra, hogy mindkét szervezet alapvető feladata a terrorelhárítás egy-egy speciális területe (fegyveres- és robbantásos bűncselekmények) volt, ezért a rendőrség vezetői a két alegységet egy szervezetbe csoportosították. Ebben az új szervezetben a két alegység továbbra is megőrizte relatív önállóságát, viszont elsősorban a tűzszerészek segítették a volt akciószakaszos kollégák robbantással kapcsolatos képzését. A jelentkező terrorelhárítási feladatok megoldásában – annak indokoltsága esetén – közösen vették részt.
Tűzszerész feladatok
Kezdetben a feladatok zömét a robbantással történő fenyegetések jelentették, a Kormányőrség igénylése alapján a magyar és a külföldi védett vezetők biztosításában kellet részt venni, illetve meg kellett oldani a ferihegyi repülőtér tűzszerész szempontok szerinti biztosítását. A jelentkező és a várható feladatok megoldása érdekében folyamatos átszervezésen ment keresztül a tűzszerész szakmai munka szervezeti végzése, így például a Kormányőrség szervezetében, a Ferihegyi rendőrség és Miskolcon a Készenléti rendőrség keretén belül alakult egy-egy kis létszámú tűzszerész alegység. A tűzszerészek technikai ellátottsága korszerű volt, a rendszeres fejlesztéseknek köszönhetően mára már a legmodernebb eszközöket is beszerezték és alkalmazzák a szervezetben. Az újabb átalakulás
A rendszerváltoztatás első évében a politikai tanácstalanság és bizalmatlanság korlátozta a fejlesztési törekvések anyagi forrásait. Ez az állapot csak akkor változott, amikor 1990-ben a szervezet átalakult és közvetlenül az Országos Rendőr-főkapitányság szervezetébe került. Megítélésem szerint a Szolgálat tagjai önfeláldozó munkával és igyekezettel fejlesztették tovább az akciócsoportok képzettségét és képességeit, szilárd alapot nyújtottak a későbbi antiterrorista rendőri szervezetek kialakításához.
Nagy Zoltán György
A szerzőről: Katonai Főiskolai tanulmányok után, a Készenléti Rendőrség tisztjeként egyre magasabb szintű parancsnoki beosztásokat is betöltve végeztem el a Katonai Akadémia (ma Nemzetvédelmi Egyetem) parancsnoki szakát, majd 12 év szolgálati és vezetői tapasztalatot szerezve pályázaton nyertem el a Komondor Terrorelhárító Szolgálat parancsnoki beosztását.  Ez a feladat tiszti pályafutásom legnagyobb kihívása, legszebb időszaka volt. Munkánk publikus mozzanatait a média és vezetőink barátságos figyelme övezte, a Szolgálat népszerűsége, és az a tény, hogy a Rendőrség elit csapata lehettünk, jelentősen kompenzálta szerény anyagi lehetőségeinket és jutalmazta erőfeszítéseinket. A rendőri pályafutásomat követő életszakaszomat az üzleti életben elnyert feladatok határozták meg. A megszerzett képességeket és tapasztalatokat úgy érzem, hogy általában sikerrel kamatoztattam. A „Komondor” óta eltelt közel húsz évben is vezetőként – ebből 11 évig egy Zrt. vezér-igazgatójaként – munkálkodhattam. Pályatársaim már nyugdíjasok, engem örömmel tölt el, hogy még aktív időszakomat élhetem és minderről ezen az oldalon beszámolhattam. |